Tisztában vagyok vele, hogy az interneten ezer meg ezer dolgot lehet találni a maradék kenyér felhasználását illetően. Nekem azonban különleges igényeim voltak, ugyanis saját sütésű, teljes kiőrlésű kenyerünk volt itthon szikkadt állapotban, ámde annál nagyobb mennyiségben, ennek ellenére valami édességet szerettem volna készíteni belőle. És ha én egyszer valamit a fejembe veszek...
Egy szó mint száz, szerintem finom lett, és azt gondolom, hogy gyakorlatilag bármilyen kenyér- illetve kalácsmaradékból elkészíthető (kivéve persze az olívás, paradicsomos, erősen magvas, hagymás és egyéb"extra" ízesítésű kenyérkéket).
A kiindulási alapot a rizskoch receptje adta, csak picit változtattam rajta, sőt ha azt vesszük, ezt így egyszerűbb is elkészíteni, mert nem kell előre rizst főzni. :)
Mi vanília sodóval ettük, mert gyümölcs is volt benne, de ez nem kötelező, "üresen" lekvárral is finom, pont, mint a rizskoch.
De kezdem az elején:
Hozzávalók:
- nettó kb 25 dkg szikkadt kenyér (ez azt jelenti, hogy héj nélkül ennyi, a héját ugyanis nem tettem bele, abból lesz majd zsemlemorzsa)
- 3 tojás
- 12 dkg cukor
- kb 2-2,5 dl főzőtejszín
- gyümölcsök vagy pl. mazsola ízlés szerint (az én ízlésem pl. azt diktálta, hogy ne dobáljam ki a gyermekem által összerágott, majd otthagyott almákat, így mentettem a menthetőt, de némi málna is helyet kapott a masszában)
- 1 cs. vaníliás cukor
- a sütőforma kikenéséhez vaj és zsemlemorzsa
Elkészítés:
Tehát, ahogyan azt már említettem, levágtam a kenyér héját.
 |
| Jó, belátom, hogy ez még eddig nem túl izgalmas :) |
A tojásokat szétválasztottam és a sárgáját kikevertem a cukorral addig, amíg a massza ki nem világosodott. Az enyém mondjuk nem lett annyira halvány sárga, mert nádcukrot használtam, gondoltam, a rusztikus teljes kiőrlésű kenyérhez az jobban illik.
Mikor ez az egész felhabosodott, beleöntöttem a tejszínt és a vaníliás cukrot. A tejszín mennyisége igazából attól függ, hogy milyen típusú a kenyerünk, először indítsunk kb 2 dl-vel, aztán ha úgy látjuk, hogy a kenyér még szívna fel, lehet hozzá önteni. Ha ezzel is megvagyunk, morzsoljuk a kenyeret a löttybe. Próbáljuk minél apróbbra, hogy egyenletesen eloszoljon és ne maradjanak sülés után kenyérdarabok a tésztában. Így hagyjuk állni egy picit (kb negyed órát). Állás közben néha keverjük át. Közben a tojásfehérjét verjük kemény habbá, a sütőformát pedig vajazzuk, majd szórjuk be zsemlemorzsával. Én egy 26 cm ármérőjű tortaformát használtam, de sima tepsiben is ugyan olyan lesz az íze. A sütőt melegítsük elő 190 fokra.
 |
A masszánk jelen állapotában még nem nagyon fog ehető dolgokra emlékeztetni, de bízzál bennem, Kedves Olvasó, mire végzünk, egész csinos lesz. :)
Én ez után a negyed órás pihenő után adtam hozzá a gyümölcsöt, illetve a tojásfehérje-habot (ez utóbbi már nem opcionális, ezt most kell belekeverni lassú, óvatos mozdulatokkal).
Végül az egészet töltsük a sütőformába és süssük addig, amíg a teteje aranybarna nem lesz.
A végeredmény valami ilyesmi lesz:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése